Egy epeműtét története

A történet története

Kedves Olvasó! Ezt a blogot eredetileg a Freeblogra írtam 2008. februárjában, és több, mint 50 ezren olvastátok el, sok hasznos hozzászólással. Azóta a Freeblog megszűnt, és ez a blog is letörlődött. Viszont epeműtétek most is vannak, és a technikájuk sem változott. Így aztán úgy gondoltam, hasznos lehet, ha újraélesztem ezt a fórumot: itt a Caféblogban olvashatjátok… Tovább »

Összefoglaló tábla

  Mennyire okoztak gondot, mennyire kellett odafigyelni a következőkre (0-semmi gond; 10-maximális gond):   Fájda-lom belül Seb-fájda-lom Seb-visz-ketés Has-menés  Diéta Moz-gás  Köz-érzet  Köh/tüssz  Orr-fújás Alvás Kényel-mes fekvés  1. nap  (végül az első kórházi napon nem volt műtét)     1 0  1  0  0  0  0   2. nap – műtét  *7 *7  0  0  10  10  10  10 9 … Tovább »

A blog vége – 18-19. nap

Kedves Olvasó! Ez itt a blog vége. Javaslom, hogy aki szeretné testközelből, de még nem élesben átélni egy sikeres laparoszkópos epeműtét történetét, lapozzon az elejére, és időrendben olvassa végig. A blog célja, hogy minél teljesebb beszámolót adjak egy epeműtét előzményeiről, a műtét napjáról, és a lábadozásról is. Tizenkilenc nappal a műtét után ma már azt… Tovább »

Szövettan, stb. – 16. és 17. nap

Meglett a szövettan eredménye: negatív, azaz nem rosszindulatú. Ez egyébként rutineljárás, műtétek után a kivett dolgokat ebből a szempontból meg szokták nézni. Kezdek kicsit bátrabban enni, ebédre így eljutottam a körözöttes szendvicsig, nagy tejeskávéval (persze zsírszegény tejből). Este sült csirke, párolt zöldségek. Ezt már egyfajta felkészülésnek tekintettem a másnapra, amikor is várt az üzleti reggeli… Tovább »

Második munkanap – 15. nap

Reggel sokkal jobban éreztem magam, és a munkában is kezd visszatérni a régi kerékvágás, javul a munkabírásom! Most például már 20:50 az idő, levezetésként megírom még ezt a bejegyzést a munkahelyemről… Az oldalfájás csak estére kezd kellemetlenkedni, határozottan összefügg a sok ücsörgéssel, számítógép előtt görnyedéssel és járkálással. Diéta: főleg reggelire, már kezdek eltolódni a kicsit rostosabb dolgok felé:… Tovább »

Utolsó Clexane – első munkanap – 14. nap

Munkába menni nem könnyű két hét után, még ha epeműtétről is legyen szó… Reggel feküdtem az ágyban, és arra gondoltam, hogy kint hideg van, a munkahely pedig messze… Ráadásul a munkahelyemen az öltöny a divat, ez is furcsa volt két hét váltakozó pizsama és melegítő után. Persze azért sikerült felkelni és ünnepélyesen beadtam magamnak az utolsó… Tovább »

Minden kötés lent – 13. nap

Reggel hosszasan zuhanyoztam, és utána levettem az utolsó fennmaradt kötést, a köldököm felső részéről. Ez is rendben, nem kellett újra leragasztani. Idáig is eljutottunk, éppenhogy csak tizenkét nap alatt. Délután moziban, majd beteglátogatóban voltunk, én vezettem, és a pakolászás, stb. is jól ment. A tegnapi fájdalom nem múlt el teljesen, ma is visszatérően fájdogál belül a… Tovább »

Egy teljes nap házon kívül – 12. nap

Végighallgattam az előadást, reggel kilenctől délután fél ötig, semmi gond. Voltak szendvicsek, de úgy látszik zsírosat most direkt az én kedvemért nem hoztak. Két kisebb szalámis azért lecsúszott, persze az illendő Rowachol adag mellett. Délután egy kávézóban is voltunk, café latte, almatorta. Este jött a meglepetés, édesanyámat kórházi sürgősségire kellett vigyük, szintén epekővel! Az övé ugyanis görcsölt,… Tovább »

Kötés nélkül – 11. nap

Napközben leesett a felső sebről a tapasz, és úgy döntöttem, hogy ezt már nem kell visszaragasztani. Így aztán most már a négyből két seben nincs kötés, és a másik kettőről is nyugodtan le lehetne szedni. Inkább megvárom, amíg lejönnek maguktól – a zuhany kiváló rábeszélő eszköz! Beteszek ide egy képet a nevezetes has állapotáról, de… Tovább »

Zuhanyozás – 10. nap

Ma már kényelmes az oldalt fekvés is, esetleg pici jelzésekkel. Reggel kilenc napja először zuhanyoztam, a hasamat is! Óvatosan megszárítottam a kis tapaszokat is, nem jöttek le. A legfelső tapasz így vizesen barna foltosnak tűnt, egy kis vér varratszedéskor kiszivároghatott rá. Gondoltam, ezt kicserélem. Levettem, és megnéztem alatta a sebet. Nem nagy szám, olyan, mintha régen… Tovább »

Varratszedés – 9. nap

Eljött a varratszedés megbeszélt délelőttje. A kórházig autóval mentem, most először vezettem újra saját magam. Ezzel nincs gond, a biztonsági övet gondosan elhelyeztem, maximum a szögletesebb üléshelyzet picit zavaró. A kórházi sebészeti ambulancián találkoztam a sebésszel, aki pár perc alatt ki is vette a varratokat. Ez egyáltalán nem fáj, épp, hogy csak feltűnik. A négy sebet… Tovább »

Vissza a Rowacholhoz! – 8. nap

Nos, a tegnapi bejegyzést kissé elkapkodtam, mert késő délutánra kezdtem magam rosszul érezni, kifejezetten kellemetlen volt, és nem a sebek, hanem belül. Egy rövid elemzés, hogy vajon miért: 1. Abbahagytam a Rowacholt, ez hiba volt, ma szedem, és minden abszolút o.k.; 2. Ittam egy sűrű forró csokit, talán ezt sem szerette; 3. Túl sokat görnyedtem… Tovább »

További javulás – 7. nap

Jól aludtam ismét, reggel egy fokkal jobban viselkedett a seb. Megkíséreltem oldalra fordulni reggeli szunyókáláshoz, hát ez mindkét (!) oldalon sikerült pár percre. Persze nem az a nagy hirtelen odafordulás, hanem a megfontolt gördülés a célravezető. Nem írtam a tegnapi vacsoráról: pirítós, sovány túró, sovány sajt, sonka, ketchup, almalé, később zöld tea, túró rudi.   Mai… Tovább »

Epediéta – 6.nap

Az éjjel is jól aludtam. Reggel ugyanúgy (esetleg egy kicist kevésbé) fájt a derekam a kevés éjjeli mozgástól, és felüléskor belenyilallt a felső középső seb. A jó hír az, hogy ez szinte azonnal elmúlik. Mosakodni is kell ugyebár, ez nem túl könnyű úgy, hogy az ember ne áztassa le a kötéseit. A módszer: fejet, ilyesmit… Tovább »

Újra otthon – 5. nap

Jól alszom, kilenc után ébredek az ébresztőórára (fel kell kelni, mert reggel be kell adni az injekciót). Felkeléskor érzem, hogy a derekam fáj, mert túl mereven fekszem, nem forgolódok, mint máskor. Ez aztán gyorsan elmúlik. Felüléskor belehasít a felső középső seb, nem lehet azért elfelejteni. Beadom az első nővér nélküli öninjekciót, sikerül, egy kicsit fáj,… Tovább »

Hazamenetel – 4. nap

Reggel örömmel látom, hogy nagyon jól megy már a felülés. Ma már a reggeli is bővebb, cukros briós, méz, baracklekvár, zsemle, sonka, joghurt, tea. Kilenckor jön a véralvadásgátló injekció, de már magamnak kell beadnom, a nővér segít. Életem első injekciója, amit magamnak adok, pedig harminckilenc évet már megéltem. Először kicsit bátortalanul bököm, nem is viszi… Tovább »

Kórházban – a műtét, 3. nap

Hat körül lehet, a nővér megmosdat szivaccsal. Nem vállalom még, hogy elmenjek a fürdőszobáig. Ehhez megmutatja, hogy kell úgy felülni, hogy az ember ne nagyon használja a hasizmát – tehát ne fájjon. Picit oldalra kell fordulni (ennyire még jobb oldalra is tudok), lábat behúzni, és karral felnyomni magamat. A lábat ő kiteszi az ágy mellé,… Tovább »

Kórházban – a műtét, 2. nap

9 körül újra infúzió, most a bal alkarba. Először a csukló fölötti véna szimpatikus, de nem jön belőle vér nagy keresés ellenére sem. Ezzel a vénával emlékszem régebben egyszer mar volt gond, akkor még jött vér, de begyulladt a branültől és keményedett/csomósodott. Egy feljebbi aztán sikerült. Mindkét lábamra fáslit kötnek (és a műtét utáni napig… Tovább »

Kórházban – a műtét, 1. nap

7-re jövök a kórházba, előzetes info szerint dél körül lesz az epekőműtét (epehólyag és kő eltávolítása). Fel az osztályra, külön regisztrálni nem kell, azt majd a főnővér intézi. Reggelit és inni már nem kapok, üres gyomorral kell a műtőbe menni (nehogy hányjon az ember altatáskor). Kilenc körül  bekötik az infúziót, sima izotóniás oldat (Ringer), ivás… Tovább »

Előkészület a műtétre

Évekkel ezelőtt kötöttem egy biztosítást, ami egy kórházban kiemelt ellátásra jogosít fel (szép környezet, egyágyas szoba, étkezés, kedves nővérek, nincs hálapénz, stb.). Ezért ezt az osztályt hívom fel, természetesen nem hagyom ki, hogy az ottani vezető orvos véleményét is megkérdezzem, hátha megúszom a műtétet. Sajnos egyetért, és ajánl egy sebészt a kórházban, akinek az ambuláns… Tovább »

Várakozás és kontrollok

Mindenesetre a várakozás mellett döntök, és titokban reménykedek, hátha a Rowachol is feloldja a köveket. A reményeket kicsit csökkenti, hogy röntgenen látszik egy kisbabnyi folt, ami egy meszes kőre utal…  Fél év múlva következő ultrahang: …benne több 5-10 mm átmérőjű echodens képlet látható hangárnyékkal. Na most mi van, először rosszul látták, most látták rosszul, vagy… Tovább »

Alternatívák

Persze rögtön elkezdtem alternatívákban gondolkozni, nem igazán akartam kivetetni szegény epémet. Az interneten, különösen angolul hatalmas szakirodalom van a témában (illetve szinte bármilyen egészségügyiben), és nem fizetős szakcikkeket is viszonylag egyszerűen lehet találni (pl. Medscape, PubMed). Találtam is irodalmat epekőzúzásról és epekőoldásról. A zúzást fókuszált ultrahanggal teszik, és homokká porlasztják a köveket, amelyek aztán elvileg… Tovább »

Az Alany

39 éves férfi vagyok, akinek volt, de már nincs epeköve! Az epekő egyébként nőknél sokkal gyakoribb, de férfiaknál is előfordul. Munkám irodákhoz köt, magas vagyok, nem elhízott, igaz, nem is sportoló… Fogalmazzunk úgy, hogy enyhén túlsúlyos. Azért kicsit kevésbé zsírosakat eszem, mint az átlag, jellemző a hideg, édes, rostos reggeli (pl. müzli korpával), meleg ebéd… Tovább »

A kő

Kb. egy évvel ezelőtt diagnosztizálták nálam, hogy kövek vannak az epehólyagomban. Ezeket ultrahanggal könnyen észre lehet venni, és egy átvizsgáláskor kiderült. A lelet: … benne néhány 7-8 mm és egy 24 mm átmérőjű echodens képlet látható hangárnyékkal… Ekkor döbbentem rá, hogy az az időnkénti tompa fájdalom a jobb bordaív alatt, illetve a már előfordult erős… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!