Egy epeműtét története

Minden kötés lent – 13. nap

Reggel hosszasan zuhanyoztam, és utána levettem az utolsó fennmaradt kötést, a köldököm felső részéről. Ez is rendben, nem kellett újra leragasztani. Idáig is eljutottunk, éppenhogy csak tizenkét nap alatt.

Délután moziban, majd beteglátogatóban voltunk, én vezettem, és a pakolászás, stb. is jól ment.

A tegnapi fájdalom nem múlt el teljesen, ma is visszatérően fájdogál belül a jobb oldalam. Ez nem erős, inkább időnkénti tompa fájdalomnak mondanám, ami néha-néha rosszkedvében szúr is egyet. Van azért, hogy egyáltalán nem fáj. A fekvés és a Rowachol jót tesznek.

Vacsora: fél adag csicseriborsó krém salátákkal, olaj nélkül, pita, tea.

Műtétet fontolgató epekőtulajdonosoknak bíztatásul:

  1. A műtét időpontja tervezhető; 
  2. Laparoszkópos epeműtét után az ember gyorsan gyógyul;
  3. Utána a fájdalom az epegörcshöz képest gyerekjáték, és az első napot kivéve (amikor viszont fájdalomcsillapítót kap az ember) nem rosszabb, sőt enyhébb a sima epefájásnál;
  4. Kockázata elég alacsony;
  5. A műtét összehasonlíthatatlanul jobb, mint egy hasnyálmirigy-gyulladás (ez nagyon, nagyon kellemetlen dolog, a fájdalmát, kezelését és kockázatát tekintve is). Ez utóbbi ugyanis életveszélyes, különösen, ha későn veszik észre.

Akinek javasolt az epekőműtét, és halasztgatja, ne tegye!

Közeli élő példa, hogy az egyik héten tökéletes, már-már gyermeki (de köves) ultrahangképet produkáló epehólyag a következő hétre, minden előjel nélkül, és hasnyálmiriggyel együtt, gond nélkül veszélyesen be tud gyulladni, komplikációkat és operációs akadályokat okozva.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!