Alternatívák

Persze rögtön elkezdtem alternatívákban gondolkozni, nem igazán akartam kivetetni szegény epémet.

Az interneten, különösen angolul hatalmas szakirodalom van a témában (illetve szinte bármilyen egészségügyiben), és nem fizetős szakcikkeket is viszonylag egyszerűen lehet találni (pl. Medscape, PubMed).

Találtam is irodalmat epekőzúzásról és epekőoldásról.

A zúzást fókuszált ultrahanggal teszik, és homokká porlasztják a köveket, amelyek aztán elvileg természetes úton távoznak. Érdekes volt, hogy a módszert javasló cikkek viszonylag régiek (80-as, 90-es évek eleje), azután már nem nagyon írnak róla. 

Gyógyszeres epekőoldásra az angolul Ursodeoxycholic Acid (UDCA), patikában pedig pl. Ursofalk vagy Ursodiol névre hallgató természetes epesavat használják. Ez emberben is előfordul, de kisebb mennyiségben. Elolvastam, hogy ez az epesav csak az esetek 40%-ában használ, nagyon lassan (akár két évig kell szedni), és akkor is csak bizonyos feltételek megléte esetén (viszonylag kicsi, nem meszes kövek). Ráadásul, az esetleges feloldódás után nagyon gyakori (több, mint 50%), hogy visszajönnek a kövek.   

Újra elmentem a belgyógyászhoz ezeket megbeszélni. Ő nem javasolta ezeket, de megerősítendő vagy cáfolandó beutalt gasztroenterológushoz is.

Mindketten azt mondták, hogy ne gondolkozzak ilyen alternatívákban, ha nincs panasz, nem kell az epekővel foglalkozni (van akinek abszolút nem okoz panaszt és csak a boncoláskor találják meg), ha pedig van panasz, érdemes kivetetni, a most használatos laparoszkópos eljárás gyors és kicsi a kockázata.

A gyógyszeres kezelés szerintük sem hatékony, különösen az én kőméretemmel, ráadásul az oldódó kövek kis méretűvé válhatnak, azok pedig szeretnek az epevezetékbe beszorulni vagy a közeli hasnyálmirigy vezetékét eltorlaszolni és ezzel veszélyes hasnyálmirigy gyulladást okozni (hát ez igaz, édesanyámnak van epeköve és tavaly volt hasnyálmirigy gyulladása, amivel három hétig volt kórházban infúzión és mesterséges szondás tápláláson).

A zúzást már nem nagyon csinálják epekő esetén mert magának az erős behatásnak lehetnek mellékhatásai (vérzés, stb.) de leginkább ugyanúgy az esetleges pici törmelékdarabok gondokat okozhatnak. Ráadásul, ugyanúgy, mint a gyógyszer esetén, az epekő könnyen visszajön, és kezdhetnénk mindent elölről. Egyébként epekőzúzást, legalább is az internet alapján egy budapesti kórházban végeznek csak. Link: egy mai vesekőzúzógép gyártói prospektusa itt látható. 

Még egy alternatíva ami engem kicsit zavart, bár ezt persze az orvosoknak már nem is hoztam fel: epekőoldásra kísérleteznek új szerekkel, amelyek hatékonyabbak, mint a mostaniak, és képesek lehetnek feloldani az epeköveket, sőt, egyidejűleg a koleszterinszintet is csökkenteni. Ezek persze még az egérkísérlet stádiumában vannak, de persze tíz év múlva, lehet, hogy csak a benzinkútnál veszünk egy tablettát…:) Bosszantásul egy link: http://www.galmedpharma.com/rd/.

De ne álmodozzunk, nekem most vannak köveim. 

Az epeköveket azért érdemes kivetetni, mert (i) fájhatnak, (ii) főleg a kisebbek elzáródásokat és így nagyon veszélyes, akár halálos hasnyálmirigy gyulladást okozhatnak, illetve (iii) hosszú távon, különösen ha az epehólyag fala megvastagszik és megkeményedik, epehólyagrákot is okozhatnak.

A kivétel kockázata pedig maga a műtét, és hosszú távon a vastagbélrák kockázatának akár húsz százalékos növekedése. Ez ijesztőnek hangzik, de úgy kell érteni, hogy ha a vastagbélrák kockázata három százalék, ami kb. igaz lehet, persze egyénenként változó akkor az 3,6% lesz. Persze erről is rengeteg olvasnivalót lehet találni. A vastagbélrákot nagyon sok más tényező is befolyásolja, például csak ha valaki egyébként egészségesen étkezik (sok rost, stb.) máris kisebb. Ezért ettől nem különösebben félek. Link: az itt olvasható angol cikk a vastagbélrák kockázatát taglalja az epeműtét kapcsán. A statisztikai adatok kissé eltérnek benne, de a végső kockázati szint hasonló.

Ezektől eltekintve az epehólyag nem hiányzik, nem létfontosságú szerv.

Magát az epét a máj termeli, a hólyag csak tárolja és besűríti, hogy ha nagyon zsírosat eszünk, koncentráltan tudjon kijönni. A bél érzékeli a zsíros kosztot, jelez az epehólyagnak, az pedig küldi az extra adag epét. Ha valakinek nincs epehólyagja, a szervezet megszokja, hogy az epe továbbra is jön állandóan, de nincs extra adag. Néha az epevezeték kiöblösödik, és részben átveszi a volt epehólyag szerepét.